Oldal kiválasztása

Hazánkban idén becslések szerint mintegy 60 ezer betöltetlen álláshelyet mutatnak a statisztikák, de a szám akár nagyságrendekkel nagyobb is lehet, mivel ebben jórészt csak a versenyszférából hiányzó munkaerőt tüntették fel, az állami szektorra vonatkozó adatok erősen hiányosak. Ezzel szemben jelenleg 2,7 millió nyugdíjas korú él Magyarországon. A két adatot májusban kezdte el összefésülni a kormány és ekkor vetődött fel először a diákszövetkezetek mintájára létrehozott közérdekű nyugdíjas szövetkezetek ötlete.

Az egyes ágazatok működését csaknem ellehetetlenítő munkaerőhiány orvoslására megoldásként hozott kezdeményezés egyszerre előnyös a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (knysz.), a szövetkezeti tagsággal rendelkező nyugdíjasoknak és végső soron a munkaadóknak. Ha az elképzelés életképesnek bizonyul, mintegy 800 ezer nyugdíjas korú munkavállalónak kínálhatnak ismét álláslehetőséget és ezzel együtt nyugdíj kiegészítést.

A nyugdíjasoknak azért éri meg ez a foglalkoztatás, mert a személyi jövedelemadó megfizetésén kívül valamennyi egyéb közteher viselése alól mentesülnek. Emellett, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló valamely nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát, az nem minősül munkaviszonynak. Ennek azért van különös jelentősége, mert ez azt jelenti, hogy az érintett a munkája után járó illetményre és a nyugdíjára egyszerre jogosult. Igaz, ezek a kedvezmények viszont egyelőre csak az öregségi nyugdíjban részesülő, knysz. tagokat illetik meg, a korkedvezményes, ill. rokkantsági nyugdíjjáradékban részesülőket nem.

A szövetkezeteknek is előnyös ez a konstrukció, lévén ebben az esetben náluk nincs szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és áfa. A történet harmadik szereplője, a betöltetlen álláshelyekre hatvan feletti munkavállalókat felvenni szándékozó cégek is jól járnak, mivel a szövetkezeti tagsággal rendelkező nyugdíjas alkalmazása esetén a munka után mindenféle egyéb többlet teher nélkül 15% szja-t kell fizetni. A hírek szerint a munkáltatónak lehetősége van a mindenkori minimálbér erejéig – jelenleg ez 127 650 Ft – szja mentesen étkezési utalványt biztosítani a nyugdíjas szövetkezeti tagoknak, ezzel is erősítve a munkavállalói hajlandóságot. A kedvező adózási feltételekkel ugyanakkor a kormány a vállalatokon kíván segíteni, hogy a krónikus munkaerőhiányt e forrásból enyhíthessék.

A nyár közepén robbant be a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek híre a köztudatba, augusztusra pedig már közel húsz ilyen szervezet alakult országszerte. Bár a munkaadók a munkaerőhiányt eddig első sorban nem a hatvanon túliak foglalkoztatásával gondolták megoldani, a szövetkezetek megjelenése és az általuk kínált előnyök új helyzet elé állították a vállalatokat.

Különösen – hogy csak a munkaerőhiány által leginkább sújtott két ágazatot emeljük ki az – egészségügyben és az oktatásban nyitott ez a lehetőség új perspektívát. Így információk szerint már el is indultak a tárgyalások arról, hogyan tölthetnék fel a kórházakat, rendelőket vagy épp a közép- és felsőoktatást a szolgálati idejüket már letöltött dolgozókkal.