Oldal kiválasztása

Régóta közismert tény, hogy az alvási szokásokat tekintve két nagy csoportba sorolhatóak az emberek. A korán kelő, és ehhez mérten este hamarabb elalvókat pacsirta típusnak, míg az éjszakázás csúcstartóit baglyoknak szokás nevezni. Felmerül a kérdés: hogyan befolyásolja ez a munkavállalást és vajon milyen lehetőségei vannak egy dolgozónak, ha bioritmusával ellenkező munkakörben tud csak elhelyezkedni?

Úgy látom, jelen pillanatban ezzel a kérdéssel a magyar munkaadói oldal nem igen foglalkozik, a munkavállalóknak viszont már csak a későbbi konfliktusok elkerülése miatt is érdemes végig gondolni, hogy alvásigény szempontjából mi jellemzi őket – mondja Fekete-Kőrösi Márta, az euJobs HR vezetője. A szakember úgy látja, a munkaadók részéről a téma legfeljebb akkor kerül szóba, ha felmerül a rugalmas munkavégzés lehetősége.

A látszólag megmosolyogtató probléma igazi puskaporos hordó, hiszen konfliktusforrássá válhat az állandó késés vagy az éjszakai műszakokban történő elalvás. Könnyű belátni, hogy hosszú távon egyik esetben sem lesz majd képes az alkalmazott magas színvonalúan ellátni feladatát. A probléma megoldása, mint oly sok esetben itt is a szervezeti kultúrától, a cég „rugalmassági együtthatójától” függ.

Nyilván a termelő cégeknél, különös tekintettel azon munkakörökben, amelyek közvetlenül a gyártáshoz kapcsolódnak, kicsi az esély arra, hogy rugalmas munkaidőre váltsunk, vagy legalább részben a bioritmusunkhoz igazítsuk munkaidőnket. Ám, a háttér tevékenységeknél (pl. adminisztráció) nem kizárt, hogy a munkahely alkalmazkodjon a munkavállaló igényeihez.

Bár első megközelítésben roppant liberálisnak tűnik a kölcsönösen előnyös megoldás, ez a megállapodás is csak keretek között tud létezni. Érdemes pontosan rögzíteni a munkakezdést, vagy azt, hogy ki, milyen rendszerben kíván a későbbiekben dolgozni. A modell viszont csak akkor működik, ha mindkét fél következetesen betartja a rögzített feltételeket.

Fekete-Kőrösi Márta úgy látja, a vállalatok jelenleginél rugalmasabb hozzáállására nagy igény lenne ma Magyarországon, ennek ellenére a gazdasági társaságok részéről e tekintetben még szerénynek mondható a fogadókészség. Az, hogy egy-egy vállalkozás mennyi szabadságot enged a dolgozóinak, első sorban a vezetőségen múlik. Még erősen élnek a régi beidegződések, az „az a biztos, ha itt ül a dolgozó” hozzáállás és még nem alakult ki a munkaadó és munkavállaló közötti egészséges bizalom. Ennek ellenére már itt is megjelentek az úttörők, a munkáltató és a munkavállaló érdekeit a lehetőségekhez mérten leginkább összeegyeztető vállalkozások az IT szektorból kerülnek ki.

A home office vagy a rugalmas munkakezdés bár még a Lajtán túl sem tekinthetőek teljesen általánosnak, korántsem annyira egzotikus fogalmak, mint nálunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelékenységre, a munka színvonalára is kedvező hatással van, ha a vállalat megpróbál alkalmazkodni dolgozói igényeihez, vagy legalábbis hajlandó bizonyos kedvezményekre. Az ennek hatására kialakuló munkavállalói lojalitás pedig – véli a megkérdezett HR szakember – a munkaerő megtartásában játszik komoly szerepet és ez komoly fegyvertény lehet akkor, amikor komoly munkaerő hiány sújtja a gazdaságot.