Oldal kiválasztása

A nyugdíjas szövetkezetek megalakulásával, a 60+osok ismételt munkaerőpiaci megjelenésével egyre több szó esik erről a generációról. Műsorunkban megpróbáljuk ennek a korosztálynak az előnyeit és gyengébb oldalát megmutatni, természetesen azzal a kitétellel, hogy mint bármely más nemzedékről, itt sem beszélhetünk homogén csoportról.

Az Y és a Z generáció fogalmával már foglalkoztunk, de a mai nyugdíjas korúak nemzedékéről még kevés szó esett eddig. Kik ők?

Induljunk egy picit messzebbről! Jelenleg hat generáció él a Földön. A ma élő legidősebbek a veteránok: ők a második világháború vége előtt (1946 előtt) születtek. Őket követi a következő korcsoport, akiket az amerikai szakirodalom után Baby boomereknek, nálunk a magyar történelem idevágó fejezete után Ratkó-gyerekeknek nevezik. Vagyis az 1946 és az 1965 között születettek tartoznak ide.

Azaz a veteránok nálunk koruknál fogva (72+) nem számíthatnak potenciális munkavállalónak. A baby boomerek csoportja pedig a 72 és 53 év közöttieket tömöríti, vagyis ők azok, akikre aktív munkaviszonyuk letelte után, mint munkaerő még számíthatunk.

Igen. Koruknál fogva ők lehetnek azok, akik ismét visszatérhetnek a munkaerőpiacra. És nem csak az életkoruk miatt fedezte fel őket a gazdaság, hanem a létszámuk miatt is. Hazánkban tavaly a becslések szerint mintegy 60 ezer betöltetlen álláshelyet mutattak a statisztikák, de a szám nem pontos, mivel ebben jórészt csak a versenyszférából hiányzó munkaerőt tüntették fel, az állami szektorra vonatkozó adatok hiányosak voltak. Ezzel szemben jelenleg 2,7 millió nyugdíjas korú él Magyarországon.

Ez azért elég nagy szám ahhoz, hogy potenciális munkaerőként számításba vehessék őket a vállalatok…

Igen. Különösen, ha a korosztály jellemzőit is figyelembe vesszük. Ez a nemzedék már részben szakított az előtte lévők konzervatív férfi-nő szerepfelosztásával. Számukra már természetes, hogy a gyengébb nem is munkát vállalhat és karriert építhet. A szülők járta úttal szemben ez a generáció az abszolút tekintéllyel szemben a tudásra, az információra, a karrierre helyezi a hangsúlyt.

Ugyanakkor, szüleiktől azt látták, hogy az anyagi javakkal takarékosan kell bánni. Munkavállalóként ez a tulajdonságuk úgy jelentkezhet, hogy ők egy-egy feladat megoldásához elsőként nem új munkaeszközöket, technológiát igyekeznek keresni, hanem a meglévő lehetőségek felhasználásával próbálnak úrrá lenni a helyzeten.

Jellemzőjük, hogy kitartó, szorgalmas munkavállalók. A vállalati „vándormadár” valószínűleg nem közülük került ki korábban sem. Ez az a generáció, amely nagyon hálás azért, ha elismerik a szaktudását és ezt anyagiakban is kifejezi a munkáltató. E két feltétel együttállása esetén igazán hűséges munkavállalót tudhat dolgozói sorában a vállalat.

Az, hogy ez a generáció volt, amelyik elsőként esett áldozatul a gazdasági válság következtében jelentkező elbocsátási hullámnak, hogyan hat a mai nyugdíjasokra, nyugdíjhoz közelállókra?

Kettős hatást figyelhetünk meg. Nyilván él bennük egyfajta negatív reflex, hiszen a 2010-es évek végén valóban gyakorlat volt, hogy a jó öreg „szakikat” tették elsőként utcára. Másrészt még inkább felerősítette bennük a lojalitást. Tehát, akinek bizalmat szavaz a munkáltató, az igyekszik szorgalmával és tudásával megszolgálni ezt a bizalmat. Ők azok, akik szaktudásukat hosszú évek, évtizedek alatt érlelték ki, ez pedig mindenképpen érték kell, hogy legyen a mai világban is.

A korábbi műsorainkban az X, Y és a Z generációról sem hallgattuk el azokat a sajátosságokat, amelyekkel akár tetszik, akár nem, meg kell tanulnunk együtt élni. A baby boomereknek mi a gyenge pontja?

Gyakran tévesen ezt a korosztályt a veteránokkal keverik, akik az informatika terén valóban kihívásokkal küzdenek. Az utánuk következő 60-asok, a valódi baby boomerek viszont már egészen jól kezelik a számítógépet, okostelefont. Ha a munkahelyükön korábban nem is tanulták meg, gyerekeik, unokáik megtanították nekik ezen eszközök kezelését és felhasználói szinten tökéletesen elboldogulnak velük. Ugyanakkor – természetesen itt megint csak általánosságokban beszélve – nem ők lesznek azok, akik a nagy újításokkal, bonyolult programokkal fognak jelentkezni.

Jellemzően az egyes részfolyamatokat látják el jól, a kisebb feladatok áttekintésében teljesedhetnek ki. A nagy egész átlátása, a globális folyamatok figyelemmel kísérése a tapasztalatok szerint megterhelő lehet számukra.

A legtöbb vállalkozó ma arról panaszkodik, hogy a magas fizetés ellenére is nehéz lojális munkavállalót találnia.

A 60+-osok, ha azt érzik, hogy megbecsült tagjai egy kollektívának és anyagilag is elismerik munkájukat, hűséges munkatárssá válhatnak. Ők már nem dédelgetnek karrier álmokat, túl vannak már a gyermekvállalás korán, és pár ezer forintért sem váltanak munkahelyet, így a munkaadók biztosak lehetnek abban, hogy velük hosszú távon csak nyerhet a vállalat. Ha a fiatalabbak tanulni szeretnének tőlük, ha elismerik azokat a részterületeket, amiben az idősebbek tapasztaltabbak lehetnek, biztos vagyok benne, hogy ismeretlen fogalom lesz a vállalaton belüli generációs ellentét.